A horvát főváros, Zágráb bemutatása

 

Horvátország fővárosának, és legnagyobb városának kb. 800 ezer lakosa van. Alapítása egy magyar király, Szent László nevéhez kötődik, aki 1093-ban alapította meg a zágrábi püspökséget. A számos magyar vonatkozás közül még egy: 1300-ban itt koronázták meg Károly Róbertet. Zágráb 1918-ban lett a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része, majd Horvátország 1991-es megalakulása óta az ország fővárosa. Annak ellenére, hogy a magyar nyaralók, ha Horvátországba mennek, általában a tengerpartot választják, a kedves, mediterrán főváros, Zágráb is számos nevezetességet kínál.

A horvát főváros gyakorlatilag két város egyben: az alsóvárosban széles sugárutakat, hatalmas tereket, és szecessziós épületeket találunk. A felsővárosnak pedig meghitt, középkori hangulata van. Zágráb, kedvező fekvésének köszönhetően (Közép-Európát az Adriával összekötő útvonalak csomópontjában található) kereskedelmi, és ipari központnak számít. Kevés főváros van a világon, amely ilyen barátságosnak, lakhatónak és emberi léptékűnek számít. Skenderovic Marin, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének vezetője szerint Zágráb különböző részei Budára, Szegedre, és Prágára emlékeztetnek, így a magyar turisták számára is igen ismerős, és szerethető város mediterrán hatással fűszerezve. A magyar történelem számos emléke is felfedezhető itt, ami még ismertebbé, otthonosabbá teszi a magyarok számára. Zágrábtól mindössze fél órányi útra síparadicsom (Mount Sljeme) is található, ilyennel pedig kevés európai főváros rendelkezik.

 

Mária Mennybemenetele Székesegyház / Katedrala Marijina Uznesenja

A felsőváros Kaptol részén található Zágráb legismertebb épülete, a székesegyház, amely a város számos pontjáról látható. Szent László király kezdte el építeni, 1217-ben szentelték fel. 1242-ben a tatár hordák pusztítása következtében súlyosan megsérült, ezután 1263-ban építették újjá. A 15. században már a török hódítások ellen kellett védekezni, ekkor a székesegyház köré reneszánsz erődítményrendszert építettek. A 17. században, szintén a török vész miatt, a templom nyugati oldalára reneszánsz stílusú őrtorony épült. A székesegyház 1880-ban is megsérült egy földrengés következtében. Ekkor dőlt össze a főhajó, és a torony.

Cím: Kaptol 31
Belépőjegy: Ingyenes belépés
Nyitva tartás: 10:00-17:00, vasárnap: 13:00-17:00

 

Tkalciceva utca

Ez Zágráb legszínesebb, és egyik legszebb utcája, amely a város központjában található, és a régi Zágráb hangulatát nyújtja. Butikok, bárok, éttermek, a felújított 19. századi palotákban galériák helyezkednek el. Az utcában számos kávézó található és általában szinte minden asztala foglalt. Az itt sétálgató, táncoló, vásárló, kávézó, vacsorázó embertömeg, és a mediterrán hangulat szinte magával ragadja az embert.

 

Szt. Márk templom

Az óvárosban található híres templom valószínűleg a 13. században épült. A 14. században jelentősen átépítették és az addigi román stílusú templomot gótikussá alakították. A templom jellegzetes tetőcserepei az 1800-as évekből, Magyarországról származnak, melyek Horvátország, Dalmácia, Szavónia, és Zágráb városának címerét ábrázolják. A Szt. Márk téren a templomon kívül még számos érdekes látnivaló fedezhető fel, pl. a Báni palota.

Cím: Markov trg

 

Maksimir park és a városi állatkert / Maksimirirski perivoj

Zágráb keleti részén a természet és az állatok szerelmesei kapcsolódhatnak ki és frissülhetnek fel. Az angol stílusú parkot a madarak, az állatok és a növények mellett mesterséges tavak teszik még idillikusabbá. A 316 hektáros park, amely Zágráb legnagyobb parkja, 1794-ben nyílt meg a látogatók előtt. A Monarchiában az első, és a világviszonlyatban is az egyik első közparkjának számít. Több pavilon és egy kilátó is található benne. A zágrábi állatkert is itt kapott helyet, vagyis duplán megéri ide ellátogatni.

Eljutás: 4-es, 7-es, 11-es, vagy 12-es villamos, a Bukovacka megálló.
Belépő (2018) (állatkert): 30 kn, hétfőnként (ünnepnapok kivételével) felnőtteknek 20 kn. 7-14 éveseknek minden nap 20 kn.

 

Megszakadt kapcsolatok múzeuma

Egy igen különleges, egyedülálló és érdekes, valamint érzelmes múzeum a felsővárosban, mely a beteljesületlen, vagy véget ért szerelmeknek állít emléket. Korábbi szeretőktől állít ki tárgyakat, melyekhez rövid magyarázatok társulnak. Gyűjteménye adományokból, egyszerű emberek által, a világ minden részéről küldött régi tárgyakból áll össze. Néhány kiállítási tárgy szomorú és felkavaró, míg más tárgyak viccesek. 2011-ben Európa leginnovatívabb múzeumának választották.

Eljutás: Ćirilometodska 2, a felsővárosban,
Belépőjegy (2018): 40 kuna. Diákoknak és 65 éven felülieknek 30 kuna.
Nyitva tartás: Június-szeptember: Minden nap: 9:00-22:30. Október-május: minden nap: 9:00-21:00. Zárva: karácsonykor, húsvétkor, újév napján, és mindenszentekkor. De nyitva 31.-én 9:00-18:00-ig.

Megszakadt kapcsolatok múzeuma, Zágráb. Az egyik kiállítási tárgy, melyet a nő korábbi párja bútorainak elpusztítására használt, miután az elhagyta egy másik nőért. Kép: Robert Nyman, Wikipedia, Creative Commons.

 

Városi múzeum

Az érdekes múzeum Zágráb fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig, makettekkel, interaktív bemutatókkal és számos, egyéb izgalmas módon. A múzeum egy külön részében a délszláv háborúban, 1995-ben Zágrábot ért támadás után ismerhetjük meg a várost, láthatjuk a döbbenetes kontrasztot az akkori állapotok és a szép, napos  Zágráb között, ahol imént sétáltunk.

Cím: Opatiéka ulica 20. Legközelebbi villámosmegálló: Jelačićevu trgu.
Belépőjegy (2018): 30 kuna. Diákoknak és nyugdíjasoknak: 20 kuna. 7 éven aluliaknak ingyenes.
Nyitva tartás: Kedd-szombat: 10:00-19:00. Vasárnap: 10:00-14:00. Zárva: hétfőnként és ünnepnapokon.

 

Mimara múzeum

Zágráb legnagyobb múzeumában 3700 művészeti alkotás tekinthető meg. A hatalmas múzeum 1987-ben nyitotta meg kapuit, az épületet pedig a 19. században építették. Korábban gimnáziumként működött. Nevét Ante Topic Mimaráról kapta, aki műgyűjteményét a múzeumnak ajándékozta. A múzeum leghíresebb kiállítási tárgyai Lorenzetti, Raffaello, Caravaggio, Calanetti munkái és olyan festők festményei, mint Ruisdael, Rubens, Van Dyck, Velasquez, Murillo, Goya, Delacroix, Manet, Renoir, Degas. Régészeti gyűjteményében a krétai, görög, mezopotámiai, egyiptomi, perzsa, etruszk kultúrákba nyerhetünk betekintést, valamint számos kora-középkori lelet is található itt.

Eljutás: 12, 13, 14, 17-es villamosok:Trg maršala Tita megálló. Cím: Roosevelt trg 5.
Belépőjegy (2018): 40 kuna. Diákoknak és nyugdíjasoknak: 30 kuna.
Nyitva tartás: Október-június: kedd, szerda, péntek, szombat: 10:00-17:00, csütörtök: 10:00-19:00, vasárnap: 10:00-14:00. Július-szeptember: kedd-péntek: 10:00-19:00, szombat: 10:00-17:00, vasárnap: 10:00-14:00. Zárva: hétfőnként és ünnepnapokon.

 

Technikai múzeum

Nem csak a gyermekek számára nyújtanak nagy élményt az 1954-ben alapított zágrábi technikai múzeumban található 19. századi tűzoltóautók, régi repülőgépek, a planetárium, valamint a Nikola Tesla nemrég felújított demonstrációs stúdiója, amely a csodákat, és az izgalmakat mutatja be. A múzeumban még számos egyéb érdekes technikai csoda tekinthető meg.

Eljutás:Cím: Savska cesta 18. Villamosok: 9, 12, 13, 14, 17
Belépőjegy (2018): 20 kuna. 7 éven aluliaknak ingyenes.
Nyitva tartás: Kedd-péntek: 09:00-17:00, szombat, vasárnap: 09:00-13:00. Hétfőnként zárva.

 

Lotrscak torony

A toronyból gyönyörű kilátás nyílik Zágrábra, egészen messze ellátni innen, egészen a Szt. Márk templom tetejéig. Nagy élménynek számít dél körül megmászni a tornyot, ugyanis minden délben ágyútűzzel emlékeznek a horvát főváros törökök felett aratott győzelmére. Az eljutásnak a legjobb módja a világ egyik legrövidebb, mindössze 66 méteres siklójával történő utazás, amely mindössze 30,5 méteres szintkülönbséget hidal át. A sikló az alsóvárost a felsővárossal köti össze.

 

Jelasics-tér / Trg Jelacica

A Trg Jelacica Zágráb központi tere és a helyiek népszerű találkozópontja. Közepén Jelasics szobra áll.

 

Kőkapu / Kamenita Vrata

Zágráb egykor volt 5 városkapujából már csak a kőkapu maradt meg. Ez Zágráb óvárosának egyik legjobb állapotban megmaradt nevezetessége. Gradac keleti kapuja volt, építését 1241-ben IV. Béla magyar király rendelte el. 1731-ben egy tűzvész a környék házait elpusztította. A helyiek csodának tartják, hogy a kapun lévő Jézust és Máriát ábrázoló festmény sértetlenül vészelte át a katasztrófát, annak ellenére, hogy a képkeret elégett. A Kőkaput szent helynek tartják, környékén mindig hívők imádkoznak, belsejében kápolna található.

 

Mirogoj temető

Sok turista szívesen látogat temetőket is, ha azokban híres emberek síremlékei találhatóak meg. A Mirogoj temetőt Európa egyik legszebb sírkertjének tartják, nem csak temető, ahol Horvátország nagyjai nyugszanak, hanem egy gyönyörű park is. Különlegességei szorosan egymás mellett fekvő sírkövei, amelyek attól függetlenül egységesek, hogy az alattuk nyugvóknak milyen vallásuk volt.

Eljutás: 106-os busz, 14-es villamos

 

Jarun-tó

A Zágráb délnyugati részén lévő Jarun-tó Zágráb „strandja”. A 2 km hosszú mesterséges tavat a helyiek előszeretettel látogatják. Az úszáson kívül lehet kajakozni, szörfözni, wakeboardozni, vagy vízibiciklit bérelni. Remek bárok is találhatóak itt, melyekben egy forró napon jól esik egy koktélt elfogyasztani.

Eljutás: 5-ös vagy 17-es vagy 32-es villamossal, Jarun megállóig.